Részletek a grafológiai témájú írásaimból (2)

Grafológia a személyügyi munkában

Röviden a grafológiáról

A grafológiát, mint tudományt sokan kétkedéssel, gyanakvással fogadják, azt pedig, hogy egy adott pozíciónak való megfelelés elbírálásánál a kézírás elemzése is mérvadó legyen, vagy legalább útmutatóként szolgáljon, egyesek egyenesen elfogadhatatlannak tartják. Azt mondják az ellenzők, hogy a grafológia olyan "tudománytalan", hogy az írását könnyen változtatja az ember, becsapva ezzel az elemzőt, de mindeközben elfelejtkeznek arról, hogy az aláírásunk, amely szintén az egyén kézírása, mint egyedi azonosító, évszázadok óta teljes jogi érvényű. Nem elhanyagolandó információ az sem, hogy a kézírás vizsgálatával a grafológián kívül a jog és az igazságszolgáltatás is foglalkozik (írásszakértői vizsgálatok). Talán a grafológia létjogosultságát is alátámasztandó, érdemes definiálni az írásszakértői vizsgálat mibenlétét:
"Az írásszakértői vizsgálat az igazságügyi szakértői tevékenység egyik legelterjedtebb fajtája. Feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján a különböző úton létrejött írások (kézírás, nyomtatvány, sokszorosítás…) tudományos technikai módszerekkel történő vizsgálata releváns tények feltárása és megismerése végett. A kézírásszakértői vizsgálat feladata a szöveg, aláírás, szám- és egyéb kézírásos feljegyzések készítőjének megállapítása, a kézírásos dokumentációk (betűvel és számmal írt szövegek, aláírások) vizsgálata a szövegen és aláírások készítőjével kapcsolatos kérdések megállapítása. Az írásszakértőnek leggyakrabban a kézírás eredetére és az író személy azonosságára vonatkozó kérdéseket tesznek fel (a kézírás, aláírás eredeti-e vagy hamisított)." (PÁSZTOR, https://www.mairt.hu/TanulmPolgperes.htm)
Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy egy írásról jellemzői alapján megállapítható az író személye, akkor azt már könnyebb elfogadni, hogy az írás magában hordozza az író személy jellemvonásait is. 
Másik érdekes dolog, hogy mindazok, akik nyilván ismereteik hiánya miatt kétkedéssel viseltetnek a grafológia, az íráselemzés iránt, valamilyen rejtélyes oknál fogva, vonakodva vagy egyáltalán nem adnak írásmintát. Ha nem hiszünk kézírásunk egyénre jellemző voltában, abban hogy jó és rossz tulajdonságaink, aktuális lelki állapotunk tükröződik benne, akkor véleményem szerint az elemzés eredményétől sem kellene tartani. 
Vagy mégis van benne valami? 

Általános grafológiai megállapítások a duktumról (írásmintáról) - 50 éves, középvezető beosztású, férfi:

A/4 méretű fehér lapra, golyóstollal írott, egy oldal terjedelmű, megszólítással és aláírással ellátott írásminta. Középen elhelyezett, belső tagolású, nagy méretű írástömb. Margók szűkek, a bal margó csökkenő, alakja egyenes, a jobb oldali egyenetlen, szűkülő, a bal margóhoz képest nagy. Alsó margót egy oldalas minta esetében nem értelmezzük. A felső margó kicsi.

Nagy sortáv, domború, néhol cseréptört alakkal, vízszintes és felfelé tartó iránnyal. Túl széles szóközök. Kémények előfordulnak.

Egyéniesített írás, egyszerűsítésekkel (pl. k betűk). Kötöttség, kötetlenség váltakozik. Kötésmódja girland szöggel. Középzóna 2,28 mm, szabálytalan, felső zóna 3,75 mm, alsó zóna 5,34 mm, ez utóbbi a domináns. Szárdominancia. Elsődleges szélesség nagy, másodlagos szélesség normál.

Törzsvonalak zömében egyenesek. Az írás jobbra dőlő. Az oválok magassága a középzónával azonos. Enyhén szélesebbek, bal oldalt nyitottak (24%), teltek. Többségében normál alakúak, de előfordul horpadt (17 %), becsavarodó (10%) is.

A felső hurkok szélesek, akad tapadó, többségük a középzónában kötött, de előfordul felső zónában kötött is. Az alsó hurkok, szélesek, tapadóak, soványak, szublimálóak egyaránt előfordulnak, alul kötöttek.

Kezdővonalak többnyire nincsenek kivéve k betűknél, a végvonal girlandos, hegyesen elrántott, többnyire rövid, a k betűknél hosszú. Az ékezetek hosszúak, egyenesek, normál magasságban kitettek.

Az aláírás a margók után jön. Az aláírásban titulus nincs, a vezetéknév hangsúlyos, paráffal (felül húzás) ellátott, olvashatatlan, végén ponttal.

A t-áthúzások normál, illetve magas helyzetűek, alul kötött is előfordul (változatos), normál módon kitett vagy előresiető, alakja többnyire vízszintes, felfelé és lefelé tartó is megfigyelhető. A t betűnél plusz hurkok is előfordulnak.

Az iránypreferencia kiegyenlített. Kiegyenlített mozgás- és formahangsúlyos. Írástempója gyors, átlagos nyomóerő, éles, reliefes írás.

Mindezek alapján a következő megállapításokat tehetjük az 1. duktorról (részletek a duktornak adott jellemzésből):

A kézírás készítőjét gyors tempójú gondolkodás jellemzi. Azonnal érzékeli a környezetéből érkező ingereket és a válaszreakció sem késik a részéről.

Gondolkodása rugalmas. Feladatai végrehajtása során nem egyetlen séma alkalmazásával halad előre, hanem számba veszi a lehetőségeket és azok alapján alakítja ki a megfelelő stratégiát. Vészhelyzetben előfordulhat, hogy lemerevedik, s elveszíti rugalmasságát. Az analizáló és szintetizáló gondolkodás egyensúlyban van. A világ dolgainak értelmezésekor elsősorban összefüggéseiben szemléli azokat, de ezzel együtt a kisebb részegységek szintjén is vizsgálódik.

A folyamatokat gyorsan átlátja, a lényeget könnyen kiemeli, így fel tudja mérni, hogy az egyes feladatok kidolgozása mekkora erő- és időbefektetést igényel. Jó rendszerező képessége révén képes a folyamatokat logikus rendszerbe foglalva megszervezni, ám a külvilág felé nem mindig tudja hatékonyan kommunikálni a szervezéssel kapcsolatos elképzeléseit. Kreativitása kapcsán a már meglévő elemekből újszerű alkotásokat tud létrehozni, azonban ötleteit megszűri, és csak azokra fordít energiát, amelyeket úgy ítél meg, hogy sikerre vihetők.

Életében fontos szerepet játszik tudásvágya, élményigénye. Mind a munkájában, mind a magánéletében szívesen ismerkedik új dolgokkal. Elsősorban azok az információk érdekesek számára, amelyek jól beépíthetőek a mindennapok gyakorlatába. Figyelme, koncentrációja egyaránt változó. Akaratának köszönhetően igyekszik cselekedeteit kontroll alatt tartani, de önellenőrzései nem mindig hatékonyak. A belső énjében dúló feszültség elhomályosíthatja a részleteket. Érdeklődése sokrétű.

Az író személy jelentős mennyiségű energiával rendelkezik, a vele való gazdálkodásban viszont hullámzás mutatkozik. Mindig van azonban elég energiája az adott feladatok elvégzéséhez, ezért engedheti meg magának, hogy bizonyos részfeladatokra több energiaráfordítással készüljön fel, s többet időzzön velük. Dolgaihoz nagy lendülettel kezd, de ha úgy ítéli meg, hogy az számára nem biztosítja a kellő eredményességet, közömbössé válik iránta és energiáját újabb feladatokra összpontosítja. Munkatempója gyors, az egyszerű, célravezető megoldások híve, nem szereti bonyolítani a dolgokat. Tevékenységeit a végrehajtás előtt átgondolja, de nem tölt túl sok időt ezzel. Munkája minőségét erős akarata, kontrollált működésének következtében nem befolyásolja a fokozott fáradtság sem.

Monotóniatűrése nem túl jó, az érdekes, változatosságot nyújtó feladatokat kedveli.

Határozott, rövid, tömör utasításokkal irányító vezető. Pontosságra, precizitásra törekszik. Munkakapcsolataiban határozott. Az elvégzett munkát kritikus szemmel értékeli. Maximalista ember, ezért nehezen viseli, ha környezete negatív kritikával illeti azt a produktumot, ami saját véleménye szerint jó színvonalú.

Igényli az önállóságot. Mind a munkájában, mind az emberi kapcsolataiban fontos szempont autonómiájának megőrzése. Képes együttműködni másokkal. Leghatékonyabban olyan emberekkel tud dolgozni, akik hasonló mentalitásúak. Döntéshozatalkor gyors és határozott, a racionalitás vezérli. Kockázatvállalása egészséges mértékű. Felelősségérzete erős. Reálisan méri fel saját magát és szerepét, ítélőképessége jó. Jól terhelhető. Azonban a pszichés terhek, stressz jobban megviselhetik, de alapvetően nem befolyásolják mindennapjait. A fizikai teherbírása nagyobb, mint a pszichés terhelhetősége. Sikerorientált. Érvényesülési és anyagi elismerés iránti vágy hajtja, vezetői ambíciókkal bír.

Érdeklődést mutat az emberi dolgok iránt, ezzel együtt nem túl nyitott személyiség. Analizáló hajlama segíti őt abban, hogy az egyes emberekkel kapcsolatos információkat begyűjtse, azokat értékelje. Ő maga nem szívesen tárja fel mások előtt belső világát, csak annyit mutat meg magából, ami nem lépi át az intimitás határát. Társas közegben barátságos, de megfelelő távolságot tart a többi emberrel szemben.

A szociális értékek fontosak számára, segítőkész. Befogadja a környezetből érkező hatásokat. Véleményének bátran, kritikusan hangot ad. Azt egyértelműen közvetíti mások felé, és szívesen veszi, ha a dolgok az elképzelései szerint alakulnak. Az én szerepe mindig fontos hangsúlyt kap viselkedésében, azonban segítségére a közvetlen és a távolabbi környezete is számíthat.

Az érzelmek nagyon fontos szerepet játszanak a duktor életében. A környezetéből érkező hatások mélyen megérintik és gyakran ki is billentik lelki egyensúlyából.
A lelkében erősen hullámzó érzéseket azonban igyekszik visszafogni mások előtt, így a felgyülemlő indulatok erős belső feszültséget okozhatnak. Munkafolyamatai kezdetén reakciói intenzívebbek, figyelme feszültséggel teli, ezért ilyenkor előfordulhat, hogy véleményét szókimondóan fogalmazza meg, kevésbé gondolva arra, hogy azt megfelelő formába öntse. Tudatossága azonban segíti őt abban, hogy a dolgokat racionálisan szemlélve, viszonylag gyorsan túljusson ezeken a szakaszokon.

A kézírás készítője érett személyiség. Tisztában van képességeivel, így tudja, hogy milyen feladatok elvégzésére képes és a szerint vállalja fel azokat. Önértékelése, önbizalma változó, e téren megnyilvánulásai inkább szerények. Önállóságának megtartása nagyon fontos számára, nem hagyja, hogy mások véleménye befolyásolja őt a mindennapi életben. Magabiztos, határozott ember képét mutatja a környezetének, ugyanakkor belső nyugtalanságának csillapítására időre van szüksége.

A személyiséget a gondolatok és érzelmek áramlása hatja át, amely sok energiát és élménygazdagságot kölcsönöz a kézírás készítőjének.

Az eredményeket összevetve a munkáltatók által keresett tíz leggyakoribb személyiségjeggyel (53. oldal, 13. táblázat), még egy laikus számára is könnyen belátható, hogy az írásminta tartalmazza az ott is felsorolt, szükséges és kívánatos grafológiai jeleket.

Azt is megállapíthatjuk, hogy Michel De Grave tipológiája szerint vezető (hódító), míg Ursula Afferman tipológiája szerint a duktor leginkább a zöld típusba tartozik, némi kék jellemzővel, tehát írása alapján kijelenthető, hogy rendelkezik a vezetéshez szükséges főbb tulajdonságokkal.