Felnőttoktatás

Mit értünk felnőttoktatás alatt?

A felnőttoktatást és a felnőttképzést gyakran összekeverik. A felnőttképzés nem iskolarendszerű szakmai, nyelvi, illetve egyéb képzést jelent. Definíció szerint jogszabály alapján szervezett, jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott oktatás és képzés. Nem tartozik bele a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatás és képzés,
A legfőbb szabályzó dokumentuma a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről.

Lényeges különbség a kettő között, hogy a felnőttoktatás iskolarendszerű, azaz iskolai keretek között zajlik. Jogszabályi megfogalmazásban ez így hangzik:
"A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatás." (2011. évi CXC. törvény)
Jellemzően a már nem tanköteles korú tanulók vehetik igénybe. Jelenleg ez a betöltött 16. életévet jelenti. A tanulók tanulói jogviszonnyal rendelkeznek az adott köznevelési (oktatási) intézményben. A munkarend lehet nappali, esti és levelező, valamint lehet távoktatási forma is. A munkarendek eltérő jelenléti óraszámot jelentenek. A felnőttoktatás jogszabályi keretei azonosak a közoktatásra vonatkozó keretekkel. A legfontosabbakat kiemelve, ugyanúgy a Köznevelési törvény, annak végrehajtási rendelete határozza meg a működés rendjét, míg a pedagógusok foglalkoztatását illetően ugyancsak az ún. "Státusztörvény"-ben foglaltak az irányadók. Kivételek, eltérések természetesen vannak a tanköteles korú, nem tanköteles korú jogviszony között. Például felnőttoktatásban nincs kötelező testnevelés, nincs kompetenciamérés és az érettségire történő jelentkezésnek nem feltétele az 50 óra közösségi szolgálat. A megengedhető hiányzás mértékére vonatkozó szabályok is mások.
De, a felnőttoktatásban érettségizők ugyanazt az érettségi írásbelit írják, mint bárki más, ugyanazok a vizsgakövetelmények, vizsgaszabályok. Idegen nyelvből is kell érettségizni, ami gyakori kérdés szokott lenni.
A felnőttoktatásban, bármilyen életkorban és munkarendben megszerzett gimnáziumi érettségi bizonyítvány értékét. felhasználhatóságát tekintve, semmiben sem különbözik a nappali rendszerű oktatásban, 4, 6 vagy 8 osztályos gimiben megszerzett bizonyítványtól!
Különbségek az intézményekben lehetnek: nem mindegy az intézmény múltja, a felnőttoktatásban már eltöltött idő, az intézményvezetés szakmai hozzáértése, a pedagógusok felkészültsége, felnőttoktatási tapasztalata, az iskolai légkör, a tanulmányi munka milyensége, minősége, a sikeres érettségi vizsgák száma, a nyelvvizsga egyenértékűségek száma, a továbbtanulók száma és úgy általában persze maga az érettségi eredmény sem.

Hol tanulhatok?

Ha még nincs érettségid, - ide kattintva - tájékozódj a lehetőségekről az ország egyik legnagyobb múlttal, tapasztalattal és nem mellékesen, jó mutatókkal is rendelkező, jelenleg 9 megyében működő felnőttoktatási gimnáziumában!

Kis gyík (GYIK röviden): előző tanulmányok beszámíthatók, oktatás heti 2 délután diákigazolvány igényelhető, on-line elérhető tananyagok tandíj nincs

A témában megjelent írásaim

Nappal felnőtt, esti gimis
TANÁRI LÉTkérdések, Raabe Kiadó

Iskolarendszeren kívüli képzésekről

Oktatási Hivatal honlapján közzétett információk

A középfokú felnőttoktatás 

Az érettségire történő felkészítés egyik alapproblémája az erre irányuló képzésben eltöltött különböző tanulóidő. Az előzetes tanulmányok beszámíthatósága okán előfordulhat, hogy egyes tanulók új tanulóként csatlakoznak egy feljövő osztályhoz. Ez nem csak az érintett tanulóra, hanem a tanárra is többlet terheket ró, hiszen az új tanulót rövid időn belül "fel kell hoznia" (egyéni munkaterv, számonkérések átütemezése, külön feladatok, korrepetálások, segítő tanuló bevonása stb.).

A pályakezdő vagy kevés gyakorlattal rendelkező pedagógusok legnagyobb kihívását is ebben érhetjük tetten, a képzésben eltöltött időtől függetlenül, mindenkinek ugyanazt az érettségi követelményt kell teljesítenie!

Amit a felnőttek oktatójának feltétlen szem előtt kell tartania:

• A különböző életkorú tanulók másként viszonyulnak az oktatáshoz.
  A fiatalok többnyire a jelenre koncentrálnak, míg a felnőttek hosszabb távra tekintenek, más gyakorlatiasabb szempontokat tartanak szem előtt (milyen konkrét haszna van a képzésnek, több fizetés, biztosabb munkahely, újabb, magasabb képesítés megszerzése stb.)

• A felnőttek másként élik meg a vizsgaszituációkat, teljesítményük értéke-lését.

• A felnőtt tanulók életkorukból adódóan is több tapasztalattal rendelkez-nek, még akár tanáraiknál is. Jobban megértik és jobban befogadják azokat az ismereteket, melyek összhangban állnak korábbi tapasztalataikkal. Ezekre a tapasztalatokra feltétlen építenünk kell.

• A felnőttekkel szembeni kommunikáció merőben más, mint a fiatalokkal szemben tanúsítandó.

• A felnőtt tanulók esetében a megelőző tanulmányoktól eltelt idő, a több éves, évtizedes kihagyás fontos abban a tekintetben is, hogy időközben nem csupán a tananyagtartalmak estek át jelentős változáson, hanem az informá-ciók megszerzésének, a tanulás-tanítás folyamatának módszerei, eszközei is. Sokan a korábbi, nyilvánvalóan akkor sem túl sikeres tanulási módszereiket alkalmazzák, amelyekről "leszoktatni" igen nehéz őket.

• A felnőtt tanulók egyrészt eleve nagyobb önállóságot igényelnek a tanulási folyamatban, másrészt a munkarendből eredően kevesebb az iskolában el-töltött kontaktidő, így a siker érdekében több otthoni időráfordításra, önálló munkaszervezésre, nagyfokú önállóságra van szükség. Ehhez az otthoni te-vékenységhez egyfelől konkrét iránymutatással kell szolgálnunk, másrészt folyamatosan ellenőriznünk, értékelnünk is kell az önálló tanulói munkát.

• Szemben a középiskolai korosztállyal ("Nincs más dolgod fiam, csak a tanu-lás!"), a felnőtteknek munkahelyi, családfenntartói, másra át nem ruházható feladataik is vannak, amelyek elvonják a tanulásra fordítható idő jelentős ré-szét. Nem kevesek váltott műszakban dolgoznak, ezért rendszeresen hiá-nyozhatnak a tanórákról, amit aztán otthon kénytelenek pótolni. Nem ritka a "munkából estem be" és "innen egyenesen dolgozni megyek" szituáció sem. Felnőtt tanulóink sokszor fáradtak, sokszor azért nem készülnek, mert egy-szerűen nem volt rá elég idő, hiányzott a szellemi és fizikai frissesség.

• A felnőttek nagy számban életvezetési, egzisztenciális problémával küz-denek, ebből eredően stresszesek. Erre teszünk rá sokszor mi is egy-egy lapáttal.

• A tanuló nők helyzete, iskolai előmenetele nagyban függ a családi támo-gatástól, a gyermekek életkorától és számától. A nemek között jól megfigyel-hetők az eltérő karriermotivációk és a különböző életkorban jelentkező ún. fejlődési feladatok, amelyek fontos szerepet játszanak a tanulmányok sike-rességében. Felnőtt tanítványaink életkörülményeinek, státuszának megis-merése segíthet bennünket a tanácsadásban, a helyes tanári magatartás kia-lakításában, nem egy esetben még a tanuló iskolapadban tartásában is.